Törvénykönyv

Az Evangéliumi Református Egyház

Törvénykönyve

 

  1. Az Evangéliumi Református Egyházról és szolgálatáról
  2. Az Evangéliumi Református Egyház az egy, egyetemes keresztyén Egyház része, Krisztus teste, és az Ő felkenetésének részese. Egyedüli fejének Jézus Krisztust ismeri, Neki engedelmeskedik.
  3. Az Evangéliumi Református Egyház hitvallásai: Apostoli Hitvallás, Heidelbergi Káté, II. Helvét Hitvallás, Westminsteri Hitvallás.
  4. Az Egyház küldetése, hogy a világ világossága és a föld sója legyen, hogy elmenvén hirdesse az evangéliumot minden embernek.

 

  1. Az Egyháztagságról
  2. Az Evangéliumi Református Egyház tagjai azok a felnőtt személyek, akik bizonyságot tesznek Jézus Krisztusba vetett személyes hitükről, és ígéretet tesznek az Ő parancsolatainak megtartására, valamint az ő felelősségük alá tartozó gyermekeik, akik a hitvallástételig nem teljes jogú tagjai az egyháznak.
  3. A gyülekezetbe való felvétel a presbitérium javaslatára történik a gyülekezeti közgyűlés szavazatával.
  4. A felveendő tagok tagsági nyilatkozattal vállalnak kötelezettséget gyülekezeti tagságukra nézve. (A kötelezettségekről szóló tájékoztatót lásd a mellékletben)
  5. Az egyháztagok jogai:
  • Részesei a gyülekezet istentiszteleti és szolgálati közösségének. A teljes jogú tagok az úrvacsorai közösségnek is részesei.
  • Igénybe vehetik mindazokat a szolgálatokat, amelyekben az egyház tagjait részesíti.
  • A teljes jogú tagok a gyülekezeti közgyűlés tagjai, akik választói joggal rendelkeznek.
  • A gyülekezet férfi tagjai választhatók a gyülekezeti tisztségekre.
  1. A gyülekezeti tagság megszűnik elhalálozással, fegyelmi eljárással vagy más gyülekezetbe történő átutalással.

 

  • Az Egyházi tisztségekről
  1. Az Egyházban három tisztséget különböztetünk meg: az ige szolgájának (lelkipásztor), a presbitereknek és a diakónusoknak a tisztségét.
  2. Az egyházi tisztség egy életre szól.
  3. Az egyházi tisztségeket szabályszerű meghívás útján lehet betölteni.
  4. A lelkipásztori szolgálat:
  • Lelkipásztori szolgálatra az hívható meg, aki teljes jogú tagja az Evangéliumi Református Egyháznak, és teológiai képzésben részesült.
  • A meghívás az Úr elhívása alapján történik a presbitérium és a diakónusok által a gyülekezet közreműködésével, a zsinat által kiküldött konzulens segítségével.
  • Meghívni csak azt a személyt lehet, aki a zsinat előtt a tanításra vonatkozó vizsgát tett és életgyakorlata is megvizsgáltatott.
  • A meghívott személy két egymást követő vasárnap igehirdetéssel szolgál az érintett gyülekezetben. Ezt követően a gyülekezet többségi szavazással dönt az adott személy megválasztásáról.
  • A beiktatást a megválasztást követő egy hónapon belül el kell végezni. A beiktatás istentisztelet keretében történik, ahol a beiktató lelkipásztor kézrátétel mellett az előírt formulát használja. A beiktató lelkipásztor személyét a presbitérium határozza meg.
  • Ha egy másik gyülekezet lelkipásztorát hívják meg a lelkipásztori állás betöltésére, az adott személy csak akkor iktatható be, ha bemutatta a presbitériumnak az előző szolgálati helyéről hozott elbocsátó iratot.
  1. A lelkipásztornak nem szabad más gyülekezetben igét hirdetni vagy a sákramentumokat kiszolgáltatni az érintett presbitériumok engedélye nélkül.
  2. A presbitérium a gyülekezet nevében köteles a lelkipásztorát megfelelő javadalomban részesíteni.
  3. Abban az esetben, ha egy lelkipásztor életkora, betegsége vagy más ok miatt már nem tudja hivatali munkáját ellátni, jogilag mindazonáltal az ige szolgája marad. A gyülekezetnek, amelyben szolgált, megfelelő módon kell róla gondoskodni. Ez a kötelezettség érvényes lelkipásztorok árváinak és özvegyeinek vonatkozásában is.
  4. A presbitérium lelkipásztort nem bocsáthat el a gyülekezet kötelékéből alapos tájékozódás és a zsinat kiküldötteinek engedélye nélkül.
  5. Ha egy lelkipásztort az ige szolgálatára meghívtak, ezzel ő magát egész életére az egyház szolgálatára kötelezte. Ez azt is magában foglalja, hogy tisztségét nem teheti le. Csak akkor menthetik fel és élhet másképpen, ha a presbitérium és a zsinat küldöttségének a közreműködésével úgy ítélik meg, hogy erre alapos indokok vannak.
  6. A lelkipásztorok feladata, hogy az imádság, az ige és a sákramentumok szolgálatát hűségesen végezzék. Ügyelniük kell a gyülekezetre és a tisztséget viselő testvéreikre. A presbiterekkel együtt gyakorolniuk kell a fegyelmet és gondoskodniuk kell arról, hogy minden megfelelő módon, jó renddel történjen.

 

  1. Presbiteri és diakónusi szolgálat:
  • Újonnan alakult és presbitériummal még nem rendelkező gyülekezetben, az ott szolgáló lelkipásztor vezetésével és tanácsolásával, a gyülekezet arra alkalmas férfiak közül választ presbitereket és diakónusokat. A választásnál többségi szavazat dönt.
  • Azokban a gyülekezetekben, ahol már vannak beiktatott tisztségviselők, a választás a presbitérium vezetésével és tanácsolásával történik. Ez jelöl újabb tagokat a presbiteri illetve diakónusi szolgálatra. A választásnál ez esetben is többségi szavazat dönt.
  • A választást követő egy hónapon belül a megválasztott egyházi szolgát be kell iktatni tisztségébe. A beiktatást istentisztelet keretében a gyülekezet lelkipásztora végzi kézrátétel mellett az előírt formulát használva.
  1. A presbiterek feladata, hogy az ige szolgáival együtt pásztorolva irányítsák a gyülekezetet. Ügyelnek arra, hogy a lelkipásztorok, a presbitertársak, a diakónusok tisztségükben hűségesen tevékenykedjenek. Annyiszor látogatják meg a gyülekezeti tagokat, ahányszor ez a gyülekezet épüléséhez szükséges, de legalább évente egyszer. Nekik kell a lelkipásztorokkal együtt a fegyelmet gyakorolni és arról gondoskodni, hogy a gyülekezetben minden ékesen és jó renddel történjen.
  2. A diakónusok feladata az irgalmasság szolgálatának teljesítése. Családlátogatások alkalmával meggyőződnek a gondokról, ahol szükség van, segítenek és bátorítanak, és a gyülekezeti tagokat is segítségnyújtásra ösztönzik. Ők végzik a szeretetadományok gyűjtését és elosztását.
  3. Feladataik végzésében a diakónusok a presbitérium felvigyázása alá tartoznak. Olyan gyülekezetben ahol nem lehetséges diakónus megválasztása, feladatkörüket a presbiterek töltik be.
  4. Mivel a presbiteri vagy diakónusi tisztségre való beiktatás egy életre szól, ezt a tisztséget nem lehet tetszés szerint otthagyni. A tisztség viselőjét csak fegyelmi úton lehet eltávolítani, vagy jogos okokat figyelembe véve el lehet fogadni lemondását.
  5. Egy presbiter vagy diakónus, bár sem tévtanításban vagy más fegyelmi kérdésben nem vétkes, mégis alkalmatlanná válhat a tisztség további betöltésére. Ez esetben a gyülekezet többségi szavazattal felmentheti az adott személyt tisztségéből, fegyelmi eljárás nélkül.

 

 

 

  1. Az egyházi gyűlések
  2. Három féle egyházi gyűlést kell rendszeresen megtartani: a presbiteri gyűlést, a gyülekezeti közgyűlést és a zsinatot.
  3. Minden egyes gyűlés áhítattal és az Úr segítségül hívásával veszi kezdetét.
  4. Ezek a gyűlések csak egyházi módon és csak egyházi ügyekben járhatnak el. Ha valaki úgy ítéli, hogy egy adott gyűlés nyilatkozatával (határozatával) őt jogtalanság érte, fellebbezhet egy másik gyűlésre, az 1. pontban meghatározott sorrendben. Azt a nyilatkozatot, amely a szavazatok többségével jött létre, kötelező érvényűnek kell tekinteni, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy Isten Igéjével, vagy az egyházi renddel ellentétben áll.

 

  1. A presbiteri gyűlés
  • Minden gyülekezetben kell lennie presbitériumnak. Ez a lelkipásztorból (lelkipásztorokból) és a presbiterekből áll. Rendszeresen össze kell gyűlniük a lelkipásztor vezetése alatt. A presbiteri gyűlés hatáskörébe tartozik: minden olyan ügy, amely a gyülekezet életével és irányításával kapcsolatos.
  • A presbitérium a diakónusokkal együtt tárgyal olyan ügyeket, amelyeket az egyházi rend erre kijelölt: a gyülekezet anyagi ügyeit, a pénzügyi ügyintézést és mindent, ami a presbitérium megítélése szerint az általános megítéléshez sorolható be.
  • Ahol a presbiterek és a diakónusok száma kevés a presbitérium mindig összeülhet a diakónusokkal. Ebben az esetben az ellenőrzést és az egyházfegyelmet a diakónusok véleményével, a diakóniai tisztség ügyeit pedig a presbiterek véleményével intézik. Ezt a szabályt kell alkalmazni minden esetben, ha a presbiterek száma is, és a diakónusok száma is háromnál kevesebb.
  • A diakónusoknak rendszeresen össze kell gyűlniük, hogy az Úr segítségül hívásával a gyülekezet diakóniai ügyeivel foglalkozzanak. Szolgálatukkal a presbitérium felé tartoznak felelősséggel.

                              

  1. Gyülekezeti közgyűlés. A gyülekezeti közgyűlést a gyülekezet teljes jogú tagjai alkotják. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
  • A gyülekezeti tisztségviselők megválasztása.
  • Döntés minden olyan ügyben, amelyet a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt.

 

  1. A zsinat.
  • A zsinat a felekezethez tartozó gyülekezeteket fogja össze.
  • Minden gyülekezet egy lelkipásztort és egy presbitert küld képviselőként a zsinatba. A zsinati gyűlésen tanácskozó jelleggel a felekezet minden férfi tagja részt vehet.
  • A zsinat évente legalább kétszer ülésezik. Minden gyűlésen ki kell tűzni a következő gyűlés helyét és idejét.
  • Minden zsinati gyűlésen más lelkipásztor elnököl. A zsinat elnöki feladatát a koridő szerint soron következő lelkipásztor látja el.
  • A Zsinat a gyűlések jegyzőkönyveinek vezetésére és archiválására jegyzőt választ. A jegyző megbízatása 4 évre szól. A mandátum lejártával újra választható.
  • A zsinat hatáskörébe tartozik:
  1. A törvényalkotás
  2. A liturgia kérdése
  3. Minden olyan ügy, melyet más gyűlések nem tudnak teljesíteni
  4. A gyülekezetek által közösen kezdeményezett kérdések
  5. Döntéshozatal más hitvalló egyházakkal való kapcsolatfelvételben és kapcsolattartásban.
  6. Alapítványok és bizottságok létrehozása az egyház közös ügyeinek intézésére.
  7. Lelkipásztorjelöltek megvizsgálása
  8. Minden más előre nem látható kérdés, amely kihatással van az egész felekezetre.

 

 

  1. Felügyelet a tanítás és az istentisztelet fölött
  2. A lelkipásztorok, presbiterek és diakónusok a Szentírás helyes értelmezése érdekében az Evangéliumi Református Egyház egységének három alapiratát, a Heidelbergi Kátét, a II. Helvét Hitvallást és a Westminsteri Hitvallást szolgálatukra nézve kötelezőnek tartják, amit a megfelelő formula alkalmazásával alá is írnak a beiktatást végző lelkipásztor irányítása alatt.
  3. Azokat a tévtanításokat, amelyek olvasmányokban és más kommunikációs eszközök által a gyülekezet életét veszélyeztetik, a lelkipásztoroknak és a presbitereknek meg kell cáfolni, és a gyülekezetet oktatni, óvni és figyelmeztetni kell az igehirdetésben, a hitoktatásban és a családlátogatások alkalmával.
  4. A keresztség.
  • A teljes jogú gyülekezeti tagok gyermekei a keresztséget, mint az isteni szövetség pecsétjét nyilvános istentiszteleten kapják meg, amikor ez lehetővé válik.
  • A keresztséget akkor is ki kell szolgáltatni, ha a szülők egyike nem az Evangéliumi Református Egyház tagja, de nem akadályozza a gyermek megkeresztelését és hitben való nevelését az egyház rendje szerint.
  • Azok a személyek, akik a keresztséget felnőtt korukban veszik fel, ez által, mint teljes jogú tagok épülnek be az egyház testébe, ezért ők az úrvacsora ünneplésére hívatnak meg, és ezt keresztségüknél meg is ígérik.
  1. Az Úrvacsora.
  • Úrvacsorai közösséget legalább havonta egyszer tartanak a gyülekezetek, az egyház rendje szerint, a presbiterek felügyelete mellett.
  • A presbitérium csak az egyház azon teljes jogú tagjait bocsáthatja úrvacsorához, akik nem állnak fegyelmi eljárás alatt.
  • Akik valamely testvéregyházból jönnek, szintén részesülhetnek az úrvacsorai közösségben, amennyiben saját gyülekezetükben nem állnak fegyelmi eljárás alatt, amit igazolással tanúsítanak.
  • Ha egy gyülekezeti tag az úrvacsorai közösségben egy másik gyülekezetben vesz részt, saját gyülekezetéből igazolást kell vinnie arról, hogy nem áll fegyelmi eljárás alatt.
  1. Konfirmáció
  • Ünnepélyes hitvallás és fogadalomtételhez azokat a nem teljes jogú gyülekezeti tagokat bocsátja a presbitérium, akik Krisztusban nyert új életükről bizonyságot tettek, és betöltötték tizennyolcadik életévüket.
  • A konfirmációhoz mindenki esetében szükséges alapos bibliaismeret és hitvallásismeret elsajátítása is.
  • A presbitérium gondoskodik arról, hogy fiataljaink ezt az ismeretet általában tizennyolc éves korukig elsajátítsák.
  1. Házasságkötés
  • A presbitérium ügyel a gyülekezeti tagok házasságának megáldására, amely a gyülekezet jelenlétében történik.
  • Ha az Evangéliumi Református Egyház teljes jogú tagja az egyház egy másik teljes jogú tagjával vagy más hitvalló felekezet teljes jogú tagjával készül házasságot kötni, az egyházi házasságkötés a gyülekezeti rendnek megfelelően teljes házasságkötési liturgiával történik.
  • Ha egyházunk teljes jogú tagja nem hitvalló egyházhoz tartozó hívő féllel kíván házasságot kötni egyházunkban, szükségeltetik a nem hitvalló egyházhoz tartozó fél addigi egyházából való kilépése és tagfelvételének az elindítása egyházunkban.
  • Ha az Evangéliumi Református Egyház nem teljes jogú tagja egyházunk egy másik nem teljes jogú tagjával kíván házasságot kötni, egyházunk rendtartása szerint igei útravalóban részesülnek az esküvő napján, a polgári házasságkötés után nem teljes házasságkötési liturgiával (eskü nélkül).
  • A gyülekezet minden esetben felügyeli az udvarlást, jegyességet, házasságot. Az esküvőt követő ünnepség is keresztyén módon kell, hogy történjen.
  • A nem felekezetünkhöz tartozó félre, aki egyházunk nem teljes jogú tagjával akar házasságot kötni, ugyanaz érvényes, mint az egyházunk nem teljes jogú tagjaira. Ennek érdekében előző egyházából ki kell lépnie és fel kell vennie az egyházunk rendjét.

 

  1. Ünnepeink
  • Az Úr napjára (vasárnapra) a presbitérium a gyülekezetet istentiszteletre hívja össze, és hét közben is gondoskodik arról, hogy a gyülekezet tagjai bibliaórákon és más összejöveteleken vehessenek részt, Isten dicséretére és lelkük épülésére.
  • Karácsonykor, Nagypénteken, Feltámadás-, Mennybemenetel- és Pünkösd napjára a presbitérium a gyülekezetet nyilvános istentiszteletre hívja össze, ahol azokat az üdveseményeket hirdetik, amelyre a gyülekezet ezen a napon különösen is emlékezik.
  • Ünnepi istentiszteletet kell tartani a Reformáció emlékünnepén is.
  1. Temetés.
  • Az elhalálozott gyülekezeti tagokat a gyülekezet a Szentírás tanítása szerint tisztességesen temeti el, ahol az igehirdető a feltámadás és a vigasztalás igéit hirdeti, a gyülekezet pedig az alkalomhoz illő énekeket énekel.
  • Gyülekezeti tagok kérésére el lehet temetni azokat a hozzátartozókat is, akik nem tagjai az Evangéliumi Református Egyháznak.

 

  1. Anyakönyvezés
  • A presbitériumnak egyházi anyakönyvet kell vezetni, amelybe az egyháztagok neveit, a születés, a keresztség, a hitvallástétel (konfirmáció), az átutalás, az áttérés, a házasságkötés és a temetés adatait írják be.
  • Ha egy gyülekezeti tag egy másik gyülekezet területére költözik, a presbitérium köteles a tanításra és az életgyakorlatra vonatkozó egyháztagsági igazolást és kísérőlevelet kiállítani, amit a gyülekezet előtt fel kell olvasni. Ezen az igazoláson a még hitvallást nem tett gyermekek nevét is fel kell tüntetni. Amennyiben egy még hitvallást nem tett egyháztag költözik más helyre, a befogadó presbitériumnak egy tanúsítványt kell küldeni azzal a kéréssel, hogy ezt az egyháztagot fogadja a felügyelete és fegyelme alá.

 

  1. Az egyházfegyelem
  2. Az egyházfegyelmet az Isten igéje szerint és az Ő dicsőségére kell gyakorolni.
  3. Az egyházfegyelem célja:
  • Az egyház tisztaságának megőrzése.
  • A bűnben élő engedetlen egyháztagok visszanyerése az Úrnak.
  • Mások elrettentése a bűntől.
  • A gyülekezet egységének megőrzése.
  • Az Isten haragjának távoltartása a gyülekezettől.
  1. Az egyház minden megkeresztelt tagja alá kell vesse magát az egyházfegyelemnek, és jogosult az abból származó minden kiváltság élvezésére.
  2. Ha valaki a tiszta tanítástól eltér vagy élete folytán nem az ige mértéke szerint viselkedik, és ez egy titkos dolog, ami nem okoz nyilvános botránkozást, aszerint a szabály szerint kell eljárni, amelyet Krisztus a Máté evangéliuma 18: 15-16-ban elénk ad.
  3. Ha a bűnös személyes vagy egy-két tanú jelenlétében történő intés után megbánja bűnét, a titkos bűnről a presbitériumot nem kell értesíteni. Ha valakit egy titkos bűn miatt a Máté evangéliuma 18 szabálya szerint megintettek, de erre nem hallgat, akkor a panaszos félnek ezt tudatni kell a presbitériummal, amely az ügyet az ige tanítása szerint továbbviszi.
  4. Amennyiben az egyháztag nyilvános bűnt követ el, jelenteni kell a presbitériumnak. Ebben az esetben el kell tekintetni a négyszemközti és tanuk jelenlétében történő intéstől.
  5. A presbitérium tiltsa el az Úrvacsorától azt, aki az egyházi intést visszautasítja és továbbra is megmarad bűnében. Ha több egymást követő intés után sem mutatja a megbánás jelét, mint utolsó eszközre, a kizárásra (exkommunikáció) kell áttérni. Senkit sem szabad kizárni a gyülekezeti közgyűlés többségi egyetértése nélkül. A kizárt személyt írásban is értesíteni kell a kizárásának a tényéről az okok feltüntetésével.
  6. Amennyiben a bűnös bűnbánatot tanúsít, és bűnéből megtér, a presbitériumnak intézkednie kell a visszafogadását illetően. A feloldozás és visszafogadás az erre meghatározott formula alapján történik.
  7. A felnőttekké vált, de hitvallást még nem tett tagok is a gyülekezet felügyelete alá tartoznak. A gyülekezetnek különleges figyelmet kell fordítani rájuk. Gyakran és szelíden emlékeztetni kell őket a szövetséghez tartozás kiváltságaira és jogaira, ugyanakkor figyelmeztetni is kell őket a szövetségi kötelességek elhanyagolásának veszélyeire és bűnére. Amennyiben semmilyen érdeklődést nem mutatnak Isten dolgai iránt és az alkalmakat sem látogatják, a gyülekezetből, mint szövetségszegőket ki kell zárni őket. Ebben a kérdésben a presbitérium hivatott eljárni. A kizárásról tájékoztatja a gyülekezeti közgyűlést. A határozatot az érintett személynek írásban kell megküldeni.
  8. Ha egy egyházi tisztségviselő életében valaki olyan vétségről tud, amely nem nyilvános bűn, akkor menjen el és négyszemközt intse meg őt. Ha a vétkező nem hajlandó beismerni bűnét, a figyelmeztető fél vegyen maga mellé más testvéreket, és azok előtt szembesítse a vétkezőt bűnével. Amennyiben a vétkező megbánást tanúsít, az eljárást nem kell folytatni. Ellenkező esetben tudatni kell a presbitériummal, amely az eljárást levezeti és lezárja.
  9. Tisztségviselő ellen az apostoli tanítás szerint könnyelműen vád nem fogadható el. (1 Timóteus 5: 19)
  10. Ha egy lelkipásztor nyilvános bűnt követ el, a zsinat a presbitérium kérésére elrendeli a fegyelmi eljárást, és kijelöli a fegyelmi bizottságot. A bizottság a vétség nagyságának figyelembe vételével dönt a kiszabandó büntetés mértékéről, ami lehet felfüggesztés a szolgálatból, valamint a tisztség megszüntetése is.
  11. Ha presbiter vagy diakónus nyilvános bűnt követ el, a presbitérium a közgyűlés elé terjeszti az ügyet, amely testület dönt az illető tisztségviselő felfüggesztéséről vagy tisztségének megszüntetéséről.
  12. Nyilvános bűn esetében a tisztségből való felfüggesztés az úrvacsorától való eltiltást is magával vonja. 
  13. Komoly bűnöknek számítanak, melyek indokolttá teszik egy tisztségviselő szolgálatból való felfüggesztését, illetve tisztségének megszüntetését: valamilyen tévtanítás követése és hirdetése, a gyülekezet nyílt szétszakítása, istenkáromlás, a szolgálat hanyag végzése, hamis eskü, paráznaság, erkölcstelenség, lopás, erőszakos fellépés, részegeskedés, önmaga jogtalan gazdagítása. Ide kell számítani minden olyan bűnt és komoly vétséget, amely más egyháztagoknál a kizárás alapjául szolgálnak.
  14. Egy szolgálatából felfüggesztett tisztségviselő még a legőszintébb bűnbánat tanúsítása árán sem állítható azonnal helyre, hanem egy bizonyos időnek el kell telnie, hogy bűnbánatának valódisága felől a gyülekezet megbizonyosodjon.

 

  • Záró cikkely
  1. Mindezeket a cikkelyeket, melyek az Evangéliumi Református Egyház szabályos rendjére vonatkoznak, közös tanácskozás során állapítottuk meg, és egyetértésben fogadtuk el.
  2. Ha a gyülekezetek érdekében áll, változtatást lehet eszközölni a zsinathoz történő beadvány benyújtásával. Presbitérium, gyülekezeti közgyűlés az adott törvényeken nem változtathat. Ők az egyházi rend határozatainak betartására törekedjenek, amíg azt a zsinat meg nem változtatja.

 

ERE Törvénykönyv